2015. december 30., szerda

Rövid megjegyzések a létmódokról

A világ szellemi és anyagi létezőkből áll. Szellemi lények az angyalok és emberek, materiális lények pedig az állatok és a növények. A tiszta szellemeknek (angyalok) nincs testük, a pusztán materiális lényeknek nincs szellemük. Az ember olyan szellemi lény, amely materiális testével az anyagi világban él. A szellem romolhatatlan, mert egyszerű (nem tud elemekre bomlani) az anyag viszont összetett, így változik, szétesik.

A tiszta szellemeknek nincsenek ösztöneik, tökéletesen szabadok. Az állatok alá vannak vetve az ösztönök determinációinak. Ezek maradéktalanul meghatározzák, irányítják őket, így nem marad lehetőségük a szabad cselekvésre. Az állatok nem változnak (nincs történelmük), legfeljebb evolúciós módosulás figyelhető meg rajtuk hosszú idő alatt. Ez a változás akaratuktól független. Az ember ösztönei nem nyújtanak tökéletes motivációt a cselekvéshez. A fennmaradó részt, azaz problémákat a szellemnek kell megoldania. Az ember az ösztönök felől nézve tökéletlen állat (animal rationale), a szellem felől nézve pedig olyan szabad lény, akit döntéseiben az ösztönei befolyásolnak.

Az állatok teste tökéletesen megfelel sajátos létmódjuknak. Az ember teste olyan, amely a legszabadabb cselekvést teszi lehetővé a szellem számára. Mindenre alkalmas, de igazából semmiben sem tökéletes, épp univerzalitása miatt. Az ember ennélfogva csakis emberi testben képes megszületni (nincs reinkarnáció)*. Ha léteznének értelmes (azaz szellemi) földönkívüli lények, azok nagy valószínűséggel emberi testben élnének, mert a szellem anyagi létmódja mindig tökéletesen tükrözi annak szabadságát. Ez pedig az emberi testben mutatkozik meg fizikailag.

----------
* Az ember-állat reinkarnációt cáfolom itt. De mivel a reinkarnációs tan ab ovo tartalmazza az ember-állat r.-t, ez a következtetés implicite az ember-ember reinkarnációt is cáfolja.

2014. augusztus 10., vasárnap

a lélek halhatatlansága és/vagy a test feltámadása

C. Leget megállapítja, hogy Aquinói Tamás hatalmas életművéből egyetlen artikulust sem szentel a halál témájának. Ennek az oka valószínűleg az lehet, hogy maga az átmenet élőből élettelenné, nem közelíthető meg az emberi értelem számára. Csak a halál beálltával tapasztalható új helyzetre tudunk reflektálni. Ennélfogva Tamásnál csupán a halál beálltának leírására találunk definíciókat, mégpedig kettőt: 1.) a lélek elválása a testtől (separatio animae a corpore); és 2.) az élet hiánya (privatio vitae). Mindkettő gyakorlatilag ugyanarra a valóságra vonatkozik csak más és más szempontból megközelítve. A továbbiakban bőven lesz szó a halál utáni állapotról, így itt csak utalunk rá, hogy a lélek és a test különválását csak a lélek éli túl, mert annak önálló (in se subsistens), testtől független létfunkciója is van. A test a léleknek, mint saját formájának elvesztése után felbomlik, mert forma nélkül semelyik létező nem képes önálló létre. Amikor azt állítjuk, hogy a lélek túléli a testet és „különvált lélekként” (anima separata) folytatja az életét, akkor egyúttal azt is le kell szögezni, hogy az már nem nevezhető embernek, mert a korporatív résznek is meg kell jelennie ahhoz, hogy emberi személyről beszélhessünk. Az anima separata így egy sérült, vagyis nem teljes létező, mert híjával van a természetéhez tartozó testi képességeknek és ezért nemcsak létében korlátozott, de megismerésében is. Tudniillik a szellemi léleknek a fantazmákon keresztüli a posteriori megismerés miatt van szüksége anyagi testre.

Tamás az anima separata e természetellenes létmódját használja fel, hogy kimutassa a testi feltámadás ésszerűségét. Mert, ha a különvált lélek számára természetellenes ez a létforma, akkor logikus, hogy nem végleges állapotról van szó, és ha már nem pusztult el Isteni rendelésből a lélek, akkor Isten a teljes élet reményét reálisan tartogatja számára.
---
Vö. Leget, C., „Eschatology”, in The Theology of Thomas Aquinas, Nieuwenhove, R. V. – Wawrykow, J. (ed.), UND Press, Notre Dame, Indiana, 2005., 365-385.

2013. december 8., vasárnap

választás 2014

A jövő tavasszal esedékes választásokkal kapcsolatban érdemes megfontolni, hogy Mansfeld Pétert 11 nappal 18. életévének betöltése után olyan emberek akasztották fel 1959. március 21-én, akikkel Gyurcsány, Mesterházy és Bajnai teljes elvi egyetértésben voltak, vagy vannak. A Fidesz meg falaz a gyilkosoknak és a mai napig nem volt hajlandó még a vérbírók kiemelt nyugdíjának csökkentésére sem.