Miért is fogynak a hívek a templomokból?? Weöres Sándor megadja rá az egzakt választ:
Egyszer volt egy nagy csoda,
Neve: birka-iskola.
Ki nem szólt, csak bégetett,
Az kapott dicséretet.
Ki oda se ballagott,
Még jutalmat is kapott,
Így hát egy se ment oda,
Meg is szűnt a iskola.
2010. augusztus 30., hétfő
2010. augusztus 23., hétfő
2010. augusztus 15., vasárnap
Mosebach 1
„Még ha a must teljességgel abszurd módon viselkedik is, végül is mégis bor lesz belőle”, amint Goethe Mephistoja a fiatalság ereje által feltüzelt baccalaureus láttán mondja. A XX. században bekövetkezett, amire Goethe még álmában sem gondolhatott; felfedezik a must forrásának lefojthatóságát. A must édes íze egy hamis fiatalosságban marad fenn, egy fatális fejfájás válik belőle, ami nem nevezhető bornak. A XX. század fiatalság-kultusza kegyetlen átok gyanánt valósul meg: nem az elöregedés szűnt meg, hanem az idősödő ember most már nem érlelődhet, hanem élete végéig a fiatalság réges-régen elhalt játékait kell űznie.
(M. Mosebach: A formabontás eretneksége, Szeged, 2009, 71.)
(M. Mosebach: A formabontás eretneksége, Szeged, 2009, 71.)
2010. augusztus 6., péntek
találós kérdés
E lenti sorok mely zsinat határozatai közül valók?
a) Tridenti (1545-1563)
b) IV. Lateráni (1215)
c) II. Vatikáni (1962-1965)
„Az Egyház a gregorián korálist tekinti a római liturgia saját énekének. Ezért a liturgikus cselekményekben – azonos feltételek mellett – ennek kell elfoglalnia az első helyet.” (SC 116)
Tovább idézek ugyanabból a dokumentumból. Kitudja, hátha segítek vele.
„36. 1. § A latin nyelv használatát, a részleges jog érvényben maradása mellett a latin szertartásokban meg kell tartani.
2. § Mivel azonban mind a szentmisében, mind a szentségek kiszolgáltatásában, mind a liturgia más területein gyakran nagyon hasznos lehet a nép számára anyanyelvének használata, nagyobb teret kell számára biztosítani. Ez elsősorban az olvasmányokra és a felszólításokra, bizonyos könyörgésekre és énekekre érvényes az alábbi fejezetekben erre vonatkozó részleges szabályok szerint.
3. § E szabályok keretén belül a anyanyelv használatáról és annak módjáról a 22. pont 2. §-a szerint a területileg illetékes egyházi tekintély hivatott a döntésre […]
54. A néppel együtt végzett szentmisékben megfelelő helyet lehet adni az anyanyelvnek, elsősorban az olvasmányokban és az «egyetemes könyörgésekben», és a helyi viszonyoknak megfelelően, mindazokban a részekben, melyek a népre tartoznak, e konstitúció 36. pontja alapján.
De gondoskodni kell róla, hogy a hívek a szentmise ordináriumának azon részeit, amelyek rájuk tartoznak, tudják együtt mondani vagy énekelni latinul is. […]
101. 1. § A latin szertartás sok évszázados hagyománya szerint a klerikusoknak a szent zsolozsmában meg kell maradniok a latin nyelvnél. Az Ordináriusnak azonban hatalmában áll, hogy megengedje egyes esetekre nézve, a 36. pontban foglaltak szerint az anyanyelv használatát olyan klerikusok számára, akiknél a latin nyelv komoly akadályt jelentene a zsolozsma helyes végzésében.” [kiemelések tőlem]
a) Tridenti (1545-1563)
b) IV. Lateráni (1215)
c) II. Vatikáni (1962-1965)
„Az Egyház a gregorián korálist tekinti a római liturgia saját énekének. Ezért a liturgikus cselekményekben – azonos feltételek mellett – ennek kell elfoglalnia az első helyet.” (SC 116)
Tovább idézek ugyanabból a dokumentumból. Kitudja, hátha segítek vele.
„36. 1. § A latin nyelv használatát, a részleges jog érvényben maradása mellett a latin szertartásokban meg kell tartani.
2. § Mivel azonban mind a szentmisében, mind a szentségek kiszolgáltatásában, mind a liturgia más területein gyakran nagyon hasznos lehet a nép számára anyanyelvének használata, nagyobb teret kell számára biztosítani. Ez elsősorban az olvasmányokra és a felszólításokra, bizonyos könyörgésekre és énekekre érvényes az alábbi fejezetekben erre vonatkozó részleges szabályok szerint.
3. § E szabályok keretén belül a anyanyelv használatáról és annak módjáról a 22. pont 2. §-a szerint a területileg illetékes egyházi tekintély hivatott a döntésre […]
54. A néppel együtt végzett szentmisékben megfelelő helyet lehet adni az anyanyelvnek, elsősorban az olvasmányokban és az «egyetemes könyörgésekben», és a helyi viszonyoknak megfelelően, mindazokban a részekben, melyek a népre tartoznak, e konstitúció 36. pontja alapján.
De gondoskodni kell róla, hogy a hívek a szentmise ordináriumának azon részeit, amelyek rájuk tartoznak, tudják együtt mondani vagy énekelni latinul is. […]
101. 1. § A latin szertartás sok évszázados hagyománya szerint a klerikusoknak a szent zsolozsmában meg kell maradniok a latin nyelvnél. Az Ordináriusnak azonban hatalmában áll, hogy megengedje egyes esetekre nézve, a 36. pontban foglaltak szerint az anyanyelv használatát olyan klerikusok számára, akiknél a latin nyelv komoly akadályt jelentene a zsolozsma helyes végzésében.” [kiemelések tőlem]
2010. augusztus 4., szerda
Ember, tanulj meg táncolni,
„... mert különben nem tudnak mit kezdeni veled az angyalok a Mennyben” (szent Ágoston)
2010. augusztus 1., vasárnap
és persze ez is szentmise
kaptam:
NB. Aki meg tudja mondani milyen liturgikus színű miseruhában van Christoph Schönborn bíboros, bécsi érsek, annak fizetek egy sört. Lehetőségek a következők: arany, fehér, piros, lila, zöld, kék. Megoldásokat „Jézus a diszkóban” jeligére várom.
Akkor már inkább ez :-)
NB. Aki meg tudja mondani milyen liturgikus színű miseruhában van Christoph Schönborn bíboros, bécsi érsek, annak fizetek egy sört. Lehetőségek a következők: arany, fehér, piros, lila, zöld, kék. Megoldásokat „Jézus a diszkóban” jeligére várom.
Akkor már inkább ez :-)
Feliratkozás:
Bejegyzések (Atom)