Biblia

Azt mondják Biblia, Biblia. Mármint a keresztények... a mormonoktól a jehovákon át az ortodoxokig... De mi az, hogy Biblia? Semmi. Hagyjuk meg Luthernek az élményt, hogy van ilyen. De nincs. Tóra van. Szeptuaginta van, ez a héber Tóra kibővítése a jámborsági és történeti könyvekkel. Jézus ezt az ógörög szöveget használta ógörögül. Jézus ugyanis ógörögül beszélt (kojné) valamint arámul. Ahogy ma egy magára valamit is adó magyar, angolul és magyarul. Szóval a Szeptuaginta (LXX - hetvenes fordítás) a mi Ószövetségünk. Ezt a 12 apostol egy az egyben beemelte. De mi a helyzet az Újszövetséggel. Na ilyen végképp nincs. Megmondjam mi az Újszövetség? Azon levelek és írások gyűjteménye, amelyekről a Trienti (katolikus) szent zsinat (1545–1563) kimondta, hogy sugalmazottak. Ezt a gyűjteményt nevezzük kánonnak. A kánon mondja ki, hogy mely könyveket soroljuk az Újszövetséghez és mely könyveket soroljuk a nem sugalmazott apokrifekhez. Pl. Tamás evangéliuma hiába „evangélium”, a zsinat mégis az apokrifekhez sorolta. Ezenkívül jó tudni, hogy a mindentudó Luther, aki úgy fordította le a héber szöveget, hogy még héberül sem tudott (jehova), valami homályos héber kánonra hivatkozva 8 könyvet kihagyott a Szeptuagintából. Na jó, nem abból, mert azt nem is ismerte, hanem a héber könyvek jegyzékéből. Így ma, ha egy protestáns Károli kiadást összevetünk a veretes Káldi kiadással, nos 8 könyv különbség van köztük. Ennek nem tudom mi az oka. Talán az apáca feleségének nem tetszettek… Visszatérve az ún. Bibliához, egy Biblia van, az úgynevezett Vulgata, melyet szent Jeromos fordított le Kr. u. 4. sz. körül. A (katolikus) Jeromos szöveg könyveinek listáját a (katolikus) Trienti zsinat rögzítette. A Vulgata magyar kiadása a Káldi SJ -féle fordítás. Szóval, ha Biblia, akkor Káldi. Mit mondjunk a Károli szentírásról? Szép magyar irodalmi emlék.